Pénzügyi tanácsadás

Befektetési döntésnél a várható hozam mellett a kockázatot, a költségeket, a tervezett időtávot, a likviditást és az ügyfél veszteségviselő képességét is együtt kell vizsgálni. Ugyanaz a termék eltérő élethelyzetben teljesen más szerepet tölthet be.

Az egyeztetés során a célok és a kockázatvállalási keretek feltérképezésére, valamint a releváns lehetőségek fő tulajdonságainak összehasonlítható bemutatására törekszünk. A befektetési szolgáltatás tényleges szolgáltatója, közvetítői státusza, termékköre és az ügyfélnek átadandó hivatalos dokumentumok az adott ügylet előtt kerülnek pontosításra.

Befektetés előtt minden esetben érdemes elolvasni a termék hivatalos tájékoztatóját, költség- és kockázati dokumentumait, és tisztázni, hogy van-e tőke- vagy hozamgarancia.

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások a vegyes életbiztosítások által nyújtott szolgáltatásokat (kifizetés halálesetkor vagy tartam végén) ötvözik a befektetési alapok által kínált befektetési lehetőségekkel.

A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat (jellemzően havi díjakat) a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott befektetési alapokhoz hasonlító eszközalapokba fektetik, így a lejáratkori - vagy haláleseti - kifizetés mértékét elsősorban ezen alapok hozama határozza meg. Az egyes eszközalapok a befektetési politikájuknak megfelelő befektetési eszközökből (például kötvényekből, részvényekből, befektetési jegyekből) állnak, melyeket a biztosító befektetési céllal kezel. Az eszközalapok befektetési egységekre oszlanak, az ügyfelek egyéni részesedését az egyes eszközalapok által megtestesített vagyonból befektetési egységekben tartják számon. Az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egységek árfolyamának változásán keresztül részesülnek a befektetési eredményből.

A unit-linked szerződés az igényelt biztosítási fedezet mellett széleskörű, szabadon kombinálható befektetési lehetőséget nyújt: többek között rendkívüli (eseti) befizetés lehetőségét, a befektetések tetszés szerinti összeállítását és későbbi megváltoztatásának lehetőségét, egyszóval nagyfokú testre szabhatóságot.

Fontos megemlíteni, hogy a befektetés ezeknél a termékeknél, és különösen a rendszeres díjas változatoknál jellemzően hosszú távon (10-20 vagy annál több év) eredményes, mert rövidtávon a hozamok a biztosítási szerződés költségeit nem feltétlenül tudják ellensúlyozni.

A biztosítás köthető határozott, fix tartamra vagy egész életre szólóan is, általában mindkét tartamra vonatkozó biztosítási díj fizethető rendszeresen, vagy egyszeri díjként. Rendszeres díjas változatnál a tartam során ismétlődő jelleggel kell fizetni a díjat a választott díjfizetési gyakorisággal (éves, féléves, negyedéves, havi). Egyszeri díjas változatnál a díj csak egyszer, a szerződéskötéskor egy összegben esedékes. Emellett mindkét díjfizetési típus lehetőséget nyújthat rendkívüli (eseti) díjak befizetésére is. Rendszeres díjas szerződéseknél célszerű a szerződés tartamát minimum 10 évben, de inkább ennél is hosszabb időtávra meghatározni.

A unit-linked életbiztosítások biztosítási fedezete termékenként más és más, azonban a biztosító jellemzően halál esetén vagy lejáratkor fizeti a szerződésben meghatározott szolgáltatást. A beépített „klasszikus” haláleseti, baleseti kockázatra szóló biztosítási összegek jellemzően alacsonyak ezekben a termékekben. A biztosítási védelem többnyire bővíthető kiegészítő biztosítási fedezetekkel is, ezek díja vagy nem kerül befektetésre, vagy a befektetésből kerül kivonásra.

A befektetési kockázatot az ügyfél viseli, ez azt jelenti, hogy ő döntheti el kockázatvállalási hajlandósága szerint, hogy milyen kockázatú eszközalapokat választ. A biztosító szolgáltatásának értékét alapvetően a befektetési egységek árfolyamának alakulása határozza meg, ettől függően befektetése hozhat nyereséget, de akár veszteséggel is járhat. Amennyiben a választott eszközalapok a befizetésektől eltérő devizában meghatározott eszközöket is tartalmaznak, akkor általában deviza árfolyamkockázattal is számolnunk kell.

Főszabályként a biztosító a tartam lejáratakor szolgáltat, ekkor jellemzően a befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki, egész életre szóló biztosítás esetén pedig a biztosított halála esetén fizeti ki a befektetési egységek aktuális értékét. Van mód a szerződés lejárat előtti megszüntetésére (visszavásárlására) vagy pénzkivonásra, ez azonban annak esetleges költségvonzatán túl az eszközalap(ok) aktuális árfolyam-alakulásától függően is veszteséget okozhat. Átmeneti fizetési gondok kezelésére több megoldást is javasolhat a biztosító meghatározott feltételek mellett, például a díjfizetés szüneteltetését vagy a díj csökkentését a szerződés fenntartása mellett bizonyos évfordulótól kezdődően.

A költségek nagy része a kezdeti időszakban, jellemzően a szerződés első 3 évében merül fel. Ezen időszak alatt többnyire magasabb összegek kerülnek felszámításra. Ezért minél korábban szűnik meg a szerződés, annál nagyobb a viszonylagos költségterhelés, tehát a szerződés korai megszüntetésével rosszul járhat. A teljesköltség-mutató (TKM) a unit-linked szerződések bonyolult költségstruktúráját egyetlen, jól értelmezhető számmá alakítja át, ezért a szerződéskötés előtt az összköltségek mérlegelésénél, illetve a termékek kizárólag költségszempontú összehasonlításánál szolgálhat segítségül (magasabb mutató magasabb átlagos költségterhelést jelent). A TKM-ről szóló tájékoztatást a szerződési feltételekkel együtt meg kell kapni a biztosítótól és ebben további lényeges információkat vannak e mutató értelmezéséről. A magasabb TKM értéket indokolhatja pl. a magasabb beépített biztosítási szolgáltatás, mivel a TKM költségelemként veszi figyelembe a kötelezően választandó biztosítási kockázat díját. Ugyanakkor bizonyos TKM érték felett a magasabb költségek miatt a termék befektetési teljesítménye a befizetett díjhoz képest jelentősen romolhat, így elsődlegesen megtakarítási célra az ilyen termék kevésbé alkalmas.

Azoknak ajánljuk, akik olyan életbiztosítást keresnek, amelynek keretében lehetőség van a befizetett díj egy részének saját választás szerinti befektetésére. Továbbá jó lehetőség lehet azoknak, akik az eltérő hozamkilátású és kockázatú befektetési lehetőségek széles köréből szeretnének választani, esetleg aktívan kívánják befektetéseiket kezelni annak érdekében, hogy a tőkepiacokon (általában hosszabb távon) elérhető nyereségből részesülhessenek. Azoknak is érdemes lehet megfontolni a biztosítást, akik a rugalmas megoldásokat keresik, így rendszeresen kisebb vagy egyszeri nagyobb összeget kívánnak befektetni, akár esetenkénti befizetésekkel is kiegészítve, illetve egymással kombinálható eszközalapok széles skálájából szeretnének választani úgy, hogy a befektetések összetétele a tartam alatt bármikor megváltoztatható legyen.

A 2009. évi LXII. törvény szabályozása értelmében, csak olyan gépjárművet lehet Magyarországon forgalomba helyezni, amely rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A biztosítás a szerződő által okozott károkat téríti meg a károsult számára, azon ez nem terjed ki a saját gépjárművünkben keletkezett károkra.

A kötelező biztosítást szabályozó törvények értelmében, biztosítási szerződéssel minden esetben annak a személynek (vagy cégnek) kell rendelkeznie, aki a forgalmi engedélybe be van jegyezve. Ez a személy (vagy cég) lehet a tulajdonos vagy az üzembentartó. Tehát, hogy ki fizeti a kötelezőt, az üzembentartó vagy a tulajdonos, az a bejegyzéstől függ. Amennyiben a tulajdonos más személyt jelöl meg üzembentartóként és ez a forgalmi engedélybe bevezetésre kerül, akkor mindenképpen az üzembentartónak kell a kötelező biztosítás költségeit is állnia.

Hogy mennyit fizetünk a kötelező biztosításért, több tényezőtől is függ, ilyenek például a biztosított jármű paraméterei, kártörténet, Bonus-Malus besorolás, vezetési szokások stb. Az esetleges balesetek mértékétől függően lehet számítani plusz díjakra, viszont a kármentességnek köszönhetően, akár kedvezményeket is kínálhatnak nekünk.

Mivel a kötelező biztosítást minden forgalomban lévő gépjárműre fizetni kell, ezért ennek elmulasztása esetén fedezetlenségi díjat szabnak ki az ügyfélre (díjfizetés hiányában, kockázatviselés nélküli időtartamára), ennek mértéke a gépjármű típusától és teljesítményétől függ.

A kötelező biztosítást, ha nem a biztosító mondja fel, akkor vagy érdekmúlással tudjuk megszüntetni (forgalomból kivonás, eladás) vagy évfordulóra felmondani. Érdemes figyelni a határidőt, ugyanis a felmondásnak az évfordulót megelőző 30. nap éjfélig kell beérnie.

A casco biztosítás, a biztosított gépjárműben (saját gépjárműben) keletkezett károkat téríti a szerződőnek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás pedig az általam okozott károkat téríti a másik gépjárműben. A két biztosítás kiegészíti egymást, tehát egy esetleges baleset esetén, a károkozó kárát a saját cascoja, a károsult kárát pedig a károkozó kötelezője téríti.

A casco lehet teljes körű vagy részleges. A teljes körű casco biztosítás fedezi az elemi károkat, törés károkat, lopást, üvegtörést, míg a részleges csak néhányat fedez. A casco biztosítás általában magasabb díjakkal jár, mint egy kgfb, de ez az extra védelem megérheti az árat.

A casco térítési összegéből szinte minden esetben levonásra kerül egy előre meghatározott önrész. A casco önrészt a biztosítók százalékos összegben határozzák meg, viszont emellett van egy minimum fix összeg, melyet kár esetén a szerződőnek kell állnia. Minél kisebb az önrész, annál drágább a biztosítás. A díj megállapításánál az önrészen kívül, fontosak a gépjármű paraméterei, a biztosítás szolgáltatásai, de számtalan módosító tényező van, mely kedvezményt vagy pótdíjat vonhat maga után.

A lakásbiztosítás olyan vagyonbiztosítás, melynek keretében a biztosító díj fizetése ellenében az adott szerződésben szereplő ingatlanban, illetve az ott található vagyontárgyakban a jövőben véletlenszerűen bekövetkező károk helyreállítása céljából térítést fizet.

Fedezetek szerint két féle biztosítást különböztetünk meg, az egyik a per risk, mely kizárólag olyan károkra nyújt fedezetet, melyek a feltételben tételesen szerepelnek. Az all risk pedig minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés tételesen nem zár ki.

A lakásbiztosítások fedezete az alábbi vagyoncsoportokra terjed ki:

• Épület (az újjáépítés költsége, a biztosítási összeg meghatározásának alapja)
• Általános ingóságok (az újra beszerzés értékét veszik figyelembe)
• Kiemelt értékű ingóságok (ékszerek, műkincsek, stb.)

A lakásbiztosítások alapcsomagja általában magába foglalja a tűz- és elemi károk kockázatait, beleértve a (tűz, robbanás, villámcsapás, jégeső, árvíz, felhőszakadás stb.) kockázatokat. Az alapcsomagok továbbá tartalmazhatják a csőtörést, az üvegtörést és a betöréses károkat is. A biztosítók ezenfelül különféle baleset- és felelősségbiztosítási elemeket is beépítenek a lakásbiztosításokba, hogy jobban megfeleljenek az igényeknek és versenyelőnyhöz jussanak. Ezek az asszisztencia elemek olyan sajátos szituációkra is fedezetet nyújtanak, mint ebtartói felelősség, készpénzbiztosítás, családtagok jogvédelme stb.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy értékét a szerződésben alacsonyabban állapítják meg (alulbiztosítottság) a valóságosnál, a lakásbiztosítás a bekövetkező kárt csak ezen értékek arányában téríti meg. Annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő, a biztosító a biztosítási évforduló előtt a következő időszakra javaslatot tesz a vagyonbiztosítási összegek értékkövetésére. Ezt az általában az árszínvonal változásához kötött módosítást nevezik indexálásnak.

A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) bevezetésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja, hogy minél szélesebb körben elérhető, közérthető és áttekinthető feltételrendszerű, egyszerű és gyors ügyintézés, valamint ügyfélbarát kárrendezés mellett köthető lakásbiztosítások kerüljenek forgalomba. Ez a lakásbiztosítási típus elősegíti, hogy a biztosítási fedezetek hosszabb távon magas szintű védelmet nyújtsanak, és a szolgáltatók ajánlatait egyszerűen lehessen összehasonlítani. A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások jelzáloghitelekhez is köthetőek, mint hitelfedezeti lakásbiztosítás.

A társasház-biztosítás vagyonbiztosítási és felelősségbiztosítási kockázatok fedezésére szolgál. Jellemzően az alábbi épületrészekre terjed ki: az épület falazata, nyílászárók, padlózat, tető, víz- és csatornahálózat, elektromos vezetékek és berendezések, padlás, pince, közös tulajdonú helyiségek és a lépcsőház.

A felelősségbiztosítási fedezet, a másoknak okozott személyi sérüléseket és dologi károkat téríti meg, ami a biztosítottat terhelné. Ha például az egyik lakónak beázik a lakása, mert a felette lakónál csőtörés volt, vagy az elromlott mosógép eláztatta a lakást, akkor az okozott károkért kártérítést kellene fizetni. Ilyen esetekre való a felelősségbiztosítás, ami része lehet a társasház-biztosításnak.

A társasház-biztosítás az alábbi káresemények bekövetkeztekor fizethet:

• lakástűz
• elektromos tűz
• villámcsapás (közvetlen vagy közvetett)
• viharkárok
• felhőszakadás
• árvíz
• jégeső, hónyomás
• földrengés, földcsuszamlás
• föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása
• csőtörés, vezetéktörés
• a nyílászárók üvegezésének megrepedése, betörése
• robbanás
• közlekedési eszköz vagy légi jármű ütközése stb.

Az alapfedezeteken felül lehetőség van kiegészítő fedezetek választására. Ilyen lehetne például:

• betöréses lopás
• rablás
• rongálás (kaputelefon, lift stb.)
• közös tulajdonú ingóságok védelme
• különleges üvegek
• társasházi közös képviselők és társasházkezelők felelősségbiztosítása

Az utasbiztosítás olyan speciális biztosítási forma, mely kifejezetten utazások, kirándulások, nyaralások során nyújt biztosítási védelmet az utasbiztosítást kötő biztosított számára. A biztosítás lehetővé teszi az utazók számára, hogy biztonságban élvezhessék az utazást és egy esetleges baleset, betegség vagy váratlan esemény esetén az ellátásuk és egyéb költségük költségét megtérítse a biztosító társaság.

Az utasbiztosítások jellemzően az alábbi alapszolgáltatásokat nyújtják:

• Sürgősségi orvosi és mentési költségek
• Élet- és balesetbiztosítás
• Asszisztencia-szolgáltatás

További fontosabb kiegészítő fedezetek:

• Poggyászbiztosítás
• Felelősségbiztosítás
• Jogvédelem biztosítás

Minden biztosító utasbiztosítási terméke tartalmazza a 24 órás, anyanyelven elérhető asszisztenciaszolgáltatást, melynek keretében telefonon nyújtanak segítséget betegség vagy baleset esetén. Telefonon kínálnak felvilágosítást az egészségügyi ellátás lehetőségeiről is.

Utasbiztosítás mellé köthető sztornóbiztosítás, mely az alábbi esetekben megtéríti az eddig befizetett díjakat, költségeket: baleset, betegség, betörés, rablás vagy esetleg hirtelen elvesztett munka miatti lemondott utazás. A biztosítás megtéríti az utazási iroda, szálláshely vagy légitársaság által visszatartott költséget vagy költségrészt.

Az egészségbiztosítás egy olyan biztosítási forma, mely két szolgáltatást is nyújthat választástól függően. Vannak összegalapú és vannak szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások. Összegalapú biztosítás esetén egy előre meghatározott összeget választ a szerződő/biztosított, melyet egy esetleges baleset vagy betegség esetén fizet a biztosító.

A szolgáltatásfinanszírozó biztosítás esetén, a bekövetkező betegség vagy baleset kezelése magánrendelőkben, magánorvosokkal, soron kívül történik.

Egy példán keresztül szemléltetve: lábtörés esetén az összegbiztosításnak köszönhetően pénzt kaphatunk a biztosítótól, amiből fedezhetjük az ellátásunkkal kapcsolatos költségeket, míg a szolgáltatás-finanszírozó biztosításnál a biztosító egyik partnere (orvosa) fog minket kezelni.
A biztosítás az alábbiakra is kiterjedhet:

• Daganatos megbetegedés
• Szív- és érrendszeri betegség
• Donoros szerv- és szövetátültetés
• Idegsebészeti beavatkozások

A balesetbiztosítás egy olyan összegalapú biztosítás, mely előre meghatározott baleseti események bekövetkeztekor térít a szerződő/biztosított számára. Minden biztosító más és más szolgáltatásokat és összegeket nyújt a biztosítottak számára, mely többek között kiterjedhet:

• Baleseti halál
• Baleseti rokkantság
• Baleseti műtéti térítés
• Égési sérülés
• Csonttörés, csontrepedés
• Kórházi napitérítés
• Kóma
• Rehabilitációs támogatás
• Keresőképtelenség

A vállalkozói vagyonbiztosítás olyan biztosítási forma, amely védelmet nyújt a vállalkozások számára a különböző kockázatokkal szemben. A biztosítás fedezetet nyújt az esetleges anyagi károk ellen, amelyeket egy váratlan esemény okozhat, többek között elemi kár, betörés/lopás vagy egyéb más esemény. A vállalkozói felelősségbiztosítás pedig védelmet nyújt a vállalkozóknak és cégieknek az esetleges felelősséggel járó következményekkel szemben, amelyek egy munkavégzés során elkövetett hibán alapulnak. A vállalkozói felelősségbiztosítás többféle lehet:

• Szakmai felelősségbiztosítás: azokban az esetekben jelent segítséget, amelyekben a keletkezett kár oka a szakmai előírások megszegése volt.
• Szolgáltatói felelősségbiztosítás: ha a munka elvégzése során a megrendelő tulajdonában kár keletkezik, azt a biztosító fedezi.
• Munkáltatói felelősségbiztosítás: amennyiben valamelyik munkavállalót éri baleset, a kárt ezzel a biztosítással lehet fedezni.
• Termékfelelősség-biztosítás: előfordulhat, hogy a legyártott termék okoz károkat valaki más tulajdonában – ebben az esetben jelent biztonságot a gyártónak ez a biztosítás.

A lakástakarék lakáscélokhoz kapcsolódó, rendszeres megtakarítási forma. A jelenleg elérhető konstrukciók szolgáltatónként eltérhetnek a megtakarítási idő, a bónuszok vagy prémiumok, a kapcsolódó hitellehetőségek, a költségek és a felhasználási feltételek tekintetében.

Döntés előtt érdemes nem csak a névleges bónuszt, hanem a teljes megtakarítási időt, a befizetési vállalást, az effektív hozamot, a kapcsolódó díjakat és azt is megvizsgálni, hogy a termék mennyire illeszkedik a tervezett lakáscélhoz.

A jelzálog alapú hitelek lehetnek felhasználási célhoz kötöttek vagy szabad felhasználású hitelek. A fedezetként szolgáló ingatlan típusa szerint lehetnek lakáscélú és nem lakáscélú (pl. üdülő, garázs stb.) hitelek. A lakáscélú hitelek lehetnek államilag támogatottak, illetve piaci kamatozásúak.

A lakáshitel egy olyan gyűjtőfogalom, mely magába foglalja az összes olyan jelzálog alapú hitelkonstrukciót, ami kizárólag lakóingatlan célra használható fel. Ezen célok a következők lehetnek:

• új ingatlan vásárlása
• használt ingatlan vásárlása
• új ingatlan építése
• ingatlan felújítás, korszerűsítés, bővítés

A fenti célokon kívül előfordul, hogy lakáscélú hitel kiváltására is használják ezt a hitelformát. A lakáshitelek legfőbb tulajdonsága, melyben a többi jelzálog hitelfajtáktól különböznek az, hogy kamatozásuk jóval kedvezőbb.

Lakáshitel igénylésnél általában az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

• 18 és 75 éves kor közötti életkor
• magyarországi állandó lakcím/letelepedési engedély
• legalább minimálbér igazolása
• minimum 3 hónapos munkaviszony, próbaidő elteltével
• hitelfajtának megfelelő önerő
• vállalkozói jövedelem igazolása esetén érdemes előre beszerezni egy NAV nullás igazolást, mellyel bizonyítjuk, hogy nincsen köztartozásunk
• amennyiben építkezni szeretnénk, úgy szükséges jogerős építési engedély és annak teljes dokumentációja a költségvetéssel együtt, továbbá az építési terület jogos használatának igazolása is

A személyi kölcsön egy olyan szabadfelhasználású hitel, mely 12 és 84 hónap közötti futamidőre igényelhető, általában 100.000 és 10.000.000 forint között.

Lehet szó akár eszköz vásárlásáról, vagy hirtelen keletkezett károk kijavításáról, esetleg más hitelek törlesztéséről, kiváltásáról, a személyi kölcsön probléma nélkül és gyorsan felhasználható szinte mindenre.

A hitelt igényelheti bárki, aki a 18. életévét betöltötte, és rendelkezik igazolható rendszeres jövedelemmel.

Azonban nem igényelhető, ha:

• nincs állandó bejelentett munkahely/jövedelem
• szerepel a KHR negatív adóslistáján
• rengeteg egyéb kölcsön: bár a személyi kölcsönt használhatjuk hitelkiváltásra is, a túl sok aktív hitel is rontja a fizetőképességünket a bankok szemében;
• rendszeres, magas kiadások: nem csak a jövedelemről, de a kiadásokról is igazolást kérhet a bank a bírálat során, hogy lássa, képesek leszünk-e majd ezek mellett a törlesztő részleteket is fizetni.

A hitelkiváltás, más szóval adósságrendező hitel célja, hogy a már meglévő hiteleinket kiváltsuk egy azoknál sokkal jobb konstrukcióval rendelkező hitellel. Egy régi, magas kamatozású, korszerűtlen hitel gyakran magas törlesztőrészletet eredményez. Egy jól megválasztott hitelkiváltással azonban a korábbi hitelünket kiválthatjuk, így a havi kiadásunk, költségünk jelentősen csökkenthető.

A hitelkiváltásnál a meglévő hitel lezárásának és az új finanszírozás létrehozásának költségeit is együtt kell vizsgálni. A végtörlesztési díj, értékbecslés, közjegyzői díj és egyéb egyszeri költségek bankonként és termékenként eltérhetnek, és akciók is módosíthatják őket. Ezért a havi törlesztő mellett a teljes várható költséget is össze kell hasonlítani.

A hitelkiváltás fontos feltétele, hogy az igénylő hitelképes legyen, vagyis rendelkezzen megfelelő összegű igazolt jövedelemmel. Amennyiben lakáshitellel (vagyis jelzáloghitellel) váltaná ki meglévő hitelét, akkor fontos a megfelelő ingatlanfedezet megléte, ha személyi kölcsönt vagy Babaváró hitelt igényelne ezzel a céllal, akkor erre természetesen nincs szükség.

A hitelkiváltás tulajdonképpen nem más, mint egy új hitelfelvétel, ahol a hitelcél egy vagy több meglévő kölcsön kifizetése. Ezért az igénylés menete megegyezik egy lakáshitel, egy személyi kölcsön vagy éppen egy Babaváró hitel felvételének menetével.

A nyugdíjbiztosítás hosszú távú, biztosítási elemet is tartalmazó nyugdíjcélú megtakarítás. Egyes szerződésekhez a mindenkor hatályos személyi jövedelemadó-szabályok szerint adójóváírás kapcsolódhat, amelynek feltételeit és éves korlátait szerződéskötés előtt mindig az aktuális szabályok alapján kell ellenőrizni.

A konstrukció kiválasztásakor nem csak az adózási előny számít: fontos a tartam, a költségszerkezet, a befektetési lehetőségek, a kockázat, a biztosítási szolgáltatás és az is, milyen feltételekkel férhető hozzá a megtakarítás a nyugdíjcél előtt.

Kollégáink abban segítenek, hogy a különböző nyugdíjcélú megoldások fő tulajdonságai összehasonlíthatók legyenek, és az ügyfél a saját időtávjához és pénzügyi keretéhez illeszkedő döntést hozhasson.

Az egészség- és önsegélyező pénztári tagság névre szóló pénztári számlára történő befizetéssel segíthet meghatározott egészségügyi, prevenciós és önsegélyező kiadások finanszírozásában. A felhasználható szolgáltatások köre, a várakozási idők, a költségek és az esetleges adójóváírás feltételei a mindenkor hatályos szabályok és az adott pénztár alapszabálya szerint alakulnak.

A pénztár és a magán-egészségbiztosítás eltérően működik: a pénztár alapvetően saját megtakarítási számlát vezet, míg a biztosítás a szerződés szerinti biztosítási eseményekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódik. A két megoldás egymást kiegészítheti, de nem helyettesíti automatikusan egymást.

Az önkéntes nyugdíjpénztár hosszú távú nyugdíjcélú öngondoskodási forma, ahol a tag rendszeres vagy eseti befizetésekkel építhet névre szóló megtakarítást. A pénztárak többféle, eltérő kockázatú portfóliót kínálhatnak, ezért a választásnál az életkor, az időtáv, a kockázatvállalás és a költségek is fontosak.

A befizetésekhez a mindenkor hatályos szabályok szerint személyi jövedelemadó-visszatérítés kapcsolódhat. Az aktuális százalékos mértéket, éves maximumot, jogosultságot és a többféle pénztári megtakarítás együttes korlátait döntés előtt mindig az aktuális NAV/MNB tájékoztatók alapján kell ellenőrizni.

Kollégáink segítenek a pénztári megoldás fő jellemzőinek, portfólióinak és hosszú távú szerepének áttekintésében.